A nyomtatás kezdete Oroszországban

Az oroszországi nyomtatás kezdete , melynek napja nemrég számos megbeszélés tárgyát képezte, rendszerint Ivan Fedorov és Peter Mstislavets nevéhez kötődik, aki IV. IV. Cári uralkodása alapján létrehozta az első orosz nyomdát a Kremlben.

Nyugat-Európában a könyvnyomtatás már korán elterjedt: miután Johann Gutenberg a 15. század közepén találta fel a könyveket manuálisan átírni és speciális gépeken nyomtatni, a nyomdák számos nagy európai városban megjelentek. Az európaiak kiadása létfontosságúvá vált: a társadalmi és gazdasági fejlődés, a tudományos és technológiai haladással együtt, egyszerűen lehetetlen a tárolási és továbbítási igények kielégítése nélkül.

Az oroszországi nyomtatásnak számos egyéb előfeltétele volt. Itt elsősorban a nyomatokra volt szükség annak érdekében, hogy ideológiailag megerősítsék az autokratikus és az ortodox egyház egyre erősebb hatóságát. A vallási irányultságú könyvek tömeggyártása volt, amely a szörnyű Iván szerint nemcsak egységesíti az összes egyházi könyvet, megszabadulni a megjelenő eretikai áramlatoktól, hanem létrehozni a szükséges ideológiai alapokat Oroszország nagyhatalmaként történő elhelyezése érdekében.

A nyomtatás kezdete Oroszországban számos kérdést vet fel. Először is, a krónikák Ivan Fedorovról és az első nyomdáról beszélnek, nagyon világos és homályos. Továbbá maga Ivan Grozny levelében olyan emberek is, mint Marousha Nefediev és Vasiuk Nikiforov említik a könyvek ipari gyártásának kezdetével kapcsolatban, amelyekről nincs más információ. Az alapadatokat közvetlenül Ivan Fedorovról és Petr Mstislavet-ről a XVII. Századi művek tartalmazzák.

Másodszor, ha az oroszországi könyvnyomtatás általában 1564-ben Moszkvában, az "Apostol" könyv megjelentetésével jár, a XIX. Század elején a történészek a történészek számára megjelentek könyvet, amely a további vizsgálat szerint Moszkvában már korábban megjelent. A tudósok eddig hét ilyen könyvet azonosították: három négy-evangéliumot, két zsoltárt és két kegyi triádot.

Harmadszor, sokan azt mondják, hogy a moszkvai Fedorov és számos más város, az orosz mesterek, elsősorban a kolostorok közül, akik próbáltak nyomdaüzleteket készíteni a vallási könyvek nyomtatásához. Ugyanakkor a benne megjelent kiadványok forgalma meglehetősen nagy volt, bár a munka minősége sok kívánnivalót hagyott maga után.

A hivatalos történelem szerint az oroszországi nyomtatás kezdete egy különleges megbízatással társul, amelyet Ivan the Terrible és Metropolitan Makarii együttesen Ivan Fedorov adtak. A megbízatás teljesítéséhez ez utóbbi 1563. április 19-én kezdődött, és csak majdnem egy év után, 1564. március 1-jén, az első "apostol" volt. Ennek a könyvnek a minősége nagymértékben meghaladta a külföldi társait, de a forgalom rendkívül korlátozott volt. Egy évvel később, Fedorov és Mstislavetek egy "kápolnát" tettek közzé Moszkvában, utána kénytelenek voltak elhagyni a Rzeczpospolita-t, ahol új nyomtatási házat hoztak létre és elkészítették az első nyomtatott ABC-t.

Miután I. Fedorov elhagyta Moszkvát, az ügyet az orosz fővárosban folytatta Nikifor Tarasyev és Andronicus, aki 1568-ban szabadon engedte a zsolozgót. A hamarosan eljövendő tűz ellenére, amely teljesen elpusztította a Nyomást, a könyvek ipari gyártásának folyamata nem állítható meg. Oroszország magabiztosan haladt a felvilágosodás útján.

A nyomtatás kezdete Oroszországban, a ma rendelkezésre álló összes megbeszélés és ellentmondás ellenére, fontos mérföldkővé vált hazánk történelmében. Moszkvában a könyvek ipari gyártására szolgáló nyomda megteremtése hangsúlyozta a társadalom nagy érdeklődését az írástudó emberekben, és megteremtette az ország továbbfejlesztésének előfeltételeit.