Pedagógiai elhanyagolás ... A gyermekek és serdülők pedagógiai elhanyagolása: okok, diagnosztika és korrekció

A pedagógiai elhanyagolás komoly probléma, amely bizonyos eltérésekkel jár a gyermekek pszichológiai fejlődésében. Ezek a társadalmi alkalmazkodás nehézségei, valamint a másokkal való kommunikáció nehézségei. Mindazonáltal ezt az eltérést ne tekintsük végső diagnózisnak, mert nagyon helyénvaló a korrekció.

Fogalom meghatározása

A pedagógiai elhanyagolás olyan kifejezés, amely a gyermek fejlődési késedelmekkel jellemezhető állapotát jelenti, amelyet a társadalom alkalmazkodásának összetettsége és az agresszió támadása kísér. Az ilyen rendellenességekkel rendelkező gyermekeket gyakran "komplex" vagy "nehéz" néven nevezik.

A pedagógiai elhanyagolás típusai

A pedagógiai elhanyagolás a gyermek viselkedésével és adaptációjával kapcsolatos probléma a társadalomban. A következő típusok vannak:

• Morál - az elgondolások hiánya a társadalomban elfogadott viselkedés és erkölcsi normák normáiban;
• Szellemi - a tudás iránti érdeklődés hiánya és a fejlődésre való hajlandóság;
• Esztétikus - a szépség fogalmának hiánya, valamint a gyönyörű és csúnya arcok elmosódása;
• Orvosi - az alapvető higiéniai szabályok figyelmen kívül hagyása vagy teljes figyelmen kívül hagyása számukra;
• Munkahely - a munka megvetése és a társadalmilag hasznos munkában való részvételi hajlandóság.

Érdemes megjegyezni, hogy a pedagógiai elhanyagolás fenti típusai egyszerre és kollektíven is előfordulhatnak.

A pedagógiai elhanyagolás okai

Ezek vagy más, a gyermekneveléshez kapcsolódó problémák nem a semmiből erednek. Így a pedagógiai elhanyagolás okai a következő tényezők szolgálhatnak:

• Mindkét szülő és más, a gyermek felügyeletét ellátó emberek közömbössége;
• Rendszeres és ésszerűtlen kritika a viselkedéshez;
• Állandó konfliktusok és botrányok a családban, gyermek tanúja;
• A szülők mániákos ellátása, amely a gyermek életének minden szférájába teljes irányítás alatt áll;
• A fizikai erőszak és a családtagok közötti kölcsönös tisztelet hiánya;
• Írástudatlan munkát tanárok, akik úgy vélik, megengedik megalázni vagy gyalázni a gyermek jelenlétében társaik;
• A barátokkal való kapcsolattartás hiánya, sértés és nevetségessé válásuk.

Érdemes megjegyezni, hogy a társadalmi tényezők külső tényezőkhöz kapcsolódnak. A gyermekek pedagógiai elhanyagolása csak kis mértékben kapcsolódik a személyes tulajdonságaihoz. Általában ez a szülők és az oktatási intézmények hibája.

A pedagógiai elhanyagolás fő megnyilvánulása

A társadalmi és oktatási hanyagság természetesen megnyilvánul. Ezek a következő karakterek lehetnek:

• A tanulással kapcsolatos problémák és nehézségek, amelyek gyenge teljesítményben és lassú tanulásban nyilvánulhatnak meg. Ez a nem megfelelő fejlesztésű mindennapi készségeknek tudható be, amelyek a tanulási folyamatra kivetíthetők.
• Az ilyen mentális folyamatok elégtelen fejlesztése, mint a megemlékezés, a képzelet, a gondolkodás, valamint bizonyos társadalmi személyiségben rejlő tulajdonságok. Éppen ellenkezőleg, az önbecsülés és a konfliktus súlyosbodó jellemzői. A hangulat gyakran változik.
• A gyermek eltorzult hozzáállása önmagához és másokhoz. Ennek eredményeképpen a kommunikáció és a kommunikáció nehézkes, ami megakadályozza a viselkedést.

A pedagógiai elhanyagolás foka

A pedagógiai elhanyagolás egyfajta eltérés, amely bizonyos mértékig kifejezhető. Így a megnyilvánulás intenzitása a következő lehet:

• A világos (latens) fokot gyenge dinamika jellemzi, ezért nagyon nehéz meghatározni a problémát. Gyakran elhanyagolható a teljesen természetes ahhoz, hogy ez vagy az életkor elhomályosuljon és viselkedésbeli eltéréseket okozzon. Továbbá a probléma diagnózisát bonyolítja az a tény, hogy a külső megnyilvánulások nem állandóak, hanem epizodikusak. Leggyakrabban a gyermek kényelmesen érzi magát a családban, de nem képes alkalmazkodni a társadalomban (vagy fordítva).
• A kezdeti fokozatot a rendellenességek elmélyülése jellemzi. Idővel egyre láthatóbbak és könnyebben diagnosztizálhatók.
• A pedagógiai elhanyagolás kifejezett mértékét a minőségi jellemzők túlsúlya jellemzi a mennyiségiek fölött. A pozitív tulajdonságokat szinte nem mutatják, ha a fejlődés korábbi szakaszában nem találtak támogatást és megerősítést. Ebben a szakaszban világossá válik, hogy a gyermek nem lehet önálló téma és szándékos döntéseket hozhat.

A pedagógiai elhanyagolás diagnózisának alapelvei

Ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan megoldhassa a problémát, időben és alaposan meg kell vizsgálni. Így a pedagógiai elhanyagolás diagnózisa a következő elvek alapján történik:

• Az egyéni jellemzők tanulmányozását elválaszthatatlanul számos külső tényezőhöz kell kötni;
• A következtetéseknek objektívnek kell lenniük, és nem a személyes kapcsolatra, a gyermekre vagy családtagjaira;
• A személyiséget nemcsak ebben a pillanatban kell tanulmányozni, hanem visszamenőleg is, a jövőbeli fejlődés előrejelzésének lehetőségével;
• Érdemes megfontolni nemcsak az eltérés felszínes megnyilvánulásait, hanem a lehető legnagyobb figyelmet fordítani arra, hogy megkeressük azokat az okokat, amelyek e vagy a helyzethez vezetettek;
• Az egyik legfontosabb alapelv az ún. Pedagógiai optimizmusnak tekinthető, amely a probléma pozitív megoldásának hangulata, függetlenül a komplexitás mértékétől;
• A kutató szakszerűségének a pszichológia, a szociológia és a pedagógia területén folytatott mély ismeretekből kell állnia;
• A probléma megoldása érdekében fontos, hogy a gyermekkel ne csak az általános irányt, hanem az odaadás elvét is figyelembe véve vegye figyelembe vágyait és érdekeit.

A pedagógiai elhanyagolás helyesbítése

Bármely eltérés a gyermek fejlődésében azonnali beavatkozást és korrekciós intézkedéseket igényel. Minden intézkedés meghozatala előtt meg kell határozni azokat az okokat, amelyek az eltérés kialakulásához vezettek. A közvetlen korrekció elvégezhető a következő módszerek alapján:

• Általános pedagógiai hatás, amely magában foglalja a viselkedés és a karakter (hangulat, félénkség, túlzott gerjesztés és más eltérések) kifejezett hibáinak javítását;
• Olyan speciális pedagógiai technikák alkalmazása, amelyek segítenek kiküszöbölni az eltérés külső megjelenési formáit (például idegi tikat), a tanulási és fejlesztési problémákat (az anyag gyenge mestere, elégtelen készségek stb.), Valamint a karakterhiányok);
• A világ viselkedésének és felfogásának javítása a gyermek aktív munkával való vonzása révén;
• A probléma kiküszöbölése egy másik kollektívra való átruházással, vagy a meglévőben reorganizációval és oktatási munkával ;
• Pszichoterápiás technikák alkalmazása, amelyek a javaslatokon, a meggyőzésen, a hipnózison és a pszichoanalízisen alapulnak.

A pedagógiai munka fő irányai

A gyermekek pedagógiai elhanyagolását nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az eltérések első jelei között érdemes megtenni az intézkedések megszüntetését. Ami a tanárokat illeti, a következő területeken kell dolgoznia:

• A lehetséges bűncselekmények megelőzése;
• Az erkölcsi iránymutatások helyesbítése;
• Állandó személyes kapcsolatok beszélgetések, tréningek, viták formájában és így tovább;
• Az oktatási funkcióval rendelkező helyzetek mesterséges szimulálása;
• Aktív kapcsolat a szülõkkel és más családtagokkal;
• A közszervezetek figyelmének felhívása a problémás gyermekekre;
• A pedagógiai elhanyagolással diagnosztizált gyermekek és serdülők bevonása az iskolán kívüli oktatási intézményekbe.

Megelőző intézkedések

Mint súlyos betegség esetében, a gyermek deviáns magatartása sokkal könnyebb megelőzni, mint a kellemetlen következmények kezelését. A pedagógiai elhanyagolás megelőzését a következő elvekkel összhangban kell végezni:

• Figyelembe véve a gyermek karakterének sajátosságait, valamint a környezetét;
• A pszichés pozitív aspektusainak elosztása és a rájuk támaszkodás;
• A pszichológia és a pedagógia szoros kölcsönhatása.

A pedagógiai elhanyagolás megelőzésének módszerei négy fő csoportra oszthatók:

• Cognitív tevékenység ösztönzésére (játékformában való tanulás, motivációs és ösztönzési rendszer, helyzetek mesterséges modellezése);
• A kollektív létfontosságú tevékenység megszervezésére irányul (munkaerő, játék és kognitív tevékenység csoporton belüli képzés, versenyképes elem bevezetése);
• Közvetlen kapcsolattartás a gyermekkel (kommunikáció és elemzés, követelmények bemutatása, konstruktív kritika, kölcsönös tisztelet és bizalom hangulata);
• Célja az ösztönző tevékenység (kérések, követelések vagy javaslatok, pozitív példákon alapuló tevékenységek, a szeretet érzései, az együttérzés, a szégyen stb.).

megállapítások

A pedagógiai elhanyagolás komoly probléma, amely jelentősen megnehezíti a gyermek életét. Sajnos a szülők és a pedagógusok nem mindig fordítanak kellő figyelmet erre a helyzetre, mert úgy vélik, hogy a gyermek "idővel" megnő. Mindazonáltal a legtöbb esetben a probléma csak idővel romlik. Sajnálatos módon, ha a megfelelő intézkedéseket nem időben veszik meg, egy társadalmilag veszélyes személy felnőhet pedagógiailag elhanyagolt gyermekből vagy serdülőkorából. Az életkorral nehezebb korrigálni viselkedési eltéréseket és pszichológiai eltéréseket.