Gyors likviditási arány: a mérleg formája. A fizetőképesség mutatói

A társaság pénzügyi stabilitásának egyik jele a fizetőképesség. Ha a gazdálkodó a készpénzforrások segítségével bármikor kifizeti a rövid lejáratú kötelezettségeit, akkor ez oldószernek minősül.

Ebben a cikkben az olyan koncepciókat tekintjük, mint a likviditás, az analitikai mérleg struktúrája, a gyors likviditási arányok, a jelenlegi és az abszolút likviditás formulái.

Vállalati fizetőképesség

A társaság fizetőképességének fő mutatója a fizetendő elszámolások hiánya és elegendő készpénz jelenléte a számlán. Ezek a feltételek akkor teljesülnek, ha a vállalkozás likvid eszközeinek összege rögzített időpontban meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségek nagyságát.

A jelenlegi fizetőképességet a pénzügyi folyamatokra vonatkozó adatok alapján elemezzük: a készpénz átvételének fedeznie kell a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítését. A leendő likviditást likviditási mutatók alkalmazásával vizsgálják.

Az egyenleg likviditása a vállalat azon képessége, hogy eszközeit készpénzre konvertálja a monetáris kötelezettségek kifizetésére. Minél kevesebb időre van szükség ehhez a művelethez, annál nagyobb az ilyen eszköz likviditási mutatója. Ugyanakkor a forgalombahozatali időszak nem haladhatja meg a kötelezettség teljesítésének időtartamát.

A vállalkozás likviditása tágabb koncepció. Meghatározható, mint egy vállalkozás azon képessége, hogy belső és külső források segítségével kifizesse a kötelezettségeit.

Az elemzés célkitűzései

A vállalkozás likviditási elemzését a vállalkozás szavatolótőke-kezelésének ellenőrzésére és kiigazítására végzik. Az ilyen elemzés elvégzése során értékelje:

• A gazdálkodó forgóeszköz likviditása;
• A vállalat mérlegének egésze likviditása;
• A társaság fizetőképessége a jelenlegi pillanatban és a jövőben;
• A társaság általános politikája a megkövetelt szavatolótőke fenntartására irányul;
• A kilátások a fejlesztésre és ajánlások a lehetséges kedvezőtlen tényezők kiküszöbölésére.

Asset grouping

A mérleg likviditásának elemzéséhez össze kell hasonlítani a társaság eszközeit és kötelezettségeit. A kényelem érdekében több csoportra oszthatók, vagyis analitikai egyensúlyra.

A likviditás mértékétől függően a mérlegeszközök négy csoportra oszthatók.

• Az A1 csoport abszolút likvid eszközöket tartalmaz. Ebben a kategóriában bevezetik a pénzügyi befektetéseket (rövid távú) és a készpénzt. A mérlegben az 1240 és 1250 kóddal vannak ellátva.
• Az A2 csoport olyan eszközöket foglal magában, amelyek megvalósítása viszonylag kevés időt vehet igénybe. Ezek közé tartozik a követelések (a mérlegkód 1230 szerint). Egyes forrásokban az A2 csoport egyéb forgóeszközöket is tartalmaz. Ebben a csoportban a likviditás függ a társaság ügyfelei fizetőképességétől, a települések formáitól és a fizetések gyorsaságától.
• Az A3 csoport lassan realizálható eszközöket tartalmaz . Ez a kategória magában foglalja a termékek és anyagok készletét, a folyamatban lévő munkákat, az áfát. Készpénzáramlásuk megakadályozásához időbe telik. A mérlegben az 1210, 1220 és 1260 kóddal ellátott A3-as vonalakra vonatko- zik, egyes szerzők ebben a kategóriában és a tárgyi eszközöket (1150 kód) tartalmazzák.
• Végül a legnehezebb eszközök az A4-es csoportban vannak. Ez a mérleg I. teljes mérete (kód: 1100).

A kötelezettségek kategóriái

Az egyenleg valamennyi kötelezettsége a csoportos visszafizetés sürgősségének megfelelően oszlik meg:

• A legsürgősebb kötelezettségek a P1 csoporthoz tartoznak, amely magában foglalja a szervezet munkavállalóinak, a költségvetésnek és a költségvetésen kívüli alapoknak, az alvállalkozóknak és beszállítóknak nyújtott rövid lejáratú tartozásokat stb. (Kód: 1520).
• A P2 csoport közé tartozik a rövid lejáratú kötelezettségek. Ebbe a kategóriába tartoznak a rövid lejáratú hitelek és kölcsönök (kód: 1510), egyéb kötelezettségek (kód: 1550).
• A P3 csoport közé tartoznak a hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök (kód: 1410).
• A P4 csoport állandó tartozásokat tartalmaz, beleértve a saját tőkét (kódok: 1300, 1530, 1540).

A likviditási együtthatók

Az abszolút mutatók mellett a társaság fizetőképességének relatív mutatói is alkalmazandók. Tüntesse fel az abszolút, gyors és teljes likviditási arányokat.

Tekintsük az abszolút likviditási arányt. Tükrözi a rövid lejáratú kötelezettségek azon részét, amelyet a vállalat gyorsan visszafizethet a rendelkezésre álló készpénzből. Az A1 indikátor aránya a P1 és P2 összegekhez viszonyítva. Ennek az aránynak a magas értéke azt jelzi, hogy a vállalat nagy valószínűséggel visszaköveteli az adósságait.

A következő tényező az aktuális likviditás nagysága. Megmutatja, hogy a vállalat rövid lejáratú kötelezettségeit a forgóeszköz fedezi. A mutató: a forgóeszközök (A3 + A2 + A1) rövid lejáratú kötelezettségekre oszlik (P1 + P2). Minél magasabb ez a mutató, annál nagyobb a hitelezői bizalom, hogy a kötelezettségek visszafizetésre kerülnek.

Végül a gyors likviditás mutatója valójában egy köztes érték. Segít felmérni, hogy a vállalat milyen módon oldja meg a kötelezettségeit (rövid távú) abban az esetben, ha a tartalékok nem realizálhatók.

A likviditási tényezők kiszámítása nemcsak a vállalat belső céljaira, hanem a külső felhasználókra is kiszámítható.

A gyors likviditás kiszámítása

A gyors likviditási arány az alábbiak szerint kerül kiszámításra: az A1 és A2 összegét a P1 és a P2 összege osztja el. Vagyis a számlálóban: cash készpénz + pénzügyi befektetések (rövid távú) + követelések. A nevező a rövid lejáratú kölcsönbe adott pénzeszközök, a beszámolók és egyéb kötelezettségek összege lesz.

A vonalkód egyenlegénél a gyors likviditási arány formulája így néz ki:

Kbl = p.1250 + p.1240 + p.1230 / p.1550 + p.1520 + p.1510

Az együtthatót kiszámítjuk egy fiktív vállalat egyensúlyának példáján. Mérési egység - ezer rubel.

A mérleg szerint a 2016. december 31-i gyors likviditási mutató formula így fog kinézni:

Kbl = 2 640 + 45 + 225/1 725 + 3 180 + 37 = 0,58.

Ugyanígy kiszámítjuk a mutatót 2015. december 31-én:

Kbl = 1 570 + 14 + 68/1 615 + 1 925 + 20 = 0,46.

A számítás szerint a vállalat gyors likviditása nőtt.

Normatív érték

A gazdasági szakirodalomban a gyors likviditási ráta értéke rendszerint normálnak tekinthető a 0,5-1 és magasabb értékek között. Azonban az indikátor az iparágtól és a vállalattól függően változhat. Tehát a kiskereskedők számára az indikátor 0,4-0,5 lesz.

Az elemzés során nem csak a mutató teljes értékére kell figyelni, hanem a komponensek szerkezetére is. Így a likviditás jelentős része a követelésekből származhat, amelyeket nehéz beszedni. Ebben az esetben a gyors likviditás normája az egység fölötti érték lesz.

Az orosz jogszabályok számos normatív jelentést tartalmaznak. Így az Orosz Föderáció 1997. október 18-i Közgazdasági Minisztériumának 118. sz. Sorrendjében egy vagy több gyors likviditási arányt javasoltak azzal a magyarázattal, hogy alacsonyabb értékeken a gazdálkodónak állandóan az adósokkal kell dolgoznia a késedelmes fizetések elkerülése érdekében.

Az Orosz Föderáció kormányának 2003. január 30-i 52. számú határozatában a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó együttható értéke 1,2-1,5.

Kockázatelemzés

A likviditási kockázat fogalma a gazdálkodó fizetőképességéhez kapcsolódik. Ez tükrözi annak valószínűségét, hogy a hitelfelvevő vállalkozás teljes mértékben és a megfelelő időben nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit.

A likviditási kockázatot a már megvitatott eszközök és források csoportosítása alapján értékelik. Minél nagyobb a kockázat, annál alacsonyabb az eszközök likviditása és annál rövidebb a fizetési határidõ a meglévõ kötelezettségeknél. Az általános táblázat az alábbi:

Az ilyen csoportosítás világosan mutatja a likvid eszközök és kötelezettségek részarányát az általános struktúrában. Ezután hasonlítjuk össze az eszközök és források értékét ugyanazon kockázati csoporton belül. A kapott arány mutatja a likviditás típusát és a kockázati zónát, amelyben a vállalkozás található

Tehát a vállalkozás egyenlege folyékonynak tekintendő, ha a következő egyenlőtlenségeket tartják be:

А1≥П1, А2≥П2, А3≥П3, А4≤П4 - úgy ítélik meg, hogy ilyen arányok esetén nincsenek kockázatok.

A likviditást elfogadhatónak tekintjük az A1 <П1, А2≥П2, А3≥П3, А4 ~ П4 arányban. Ebben az esetben megengedett a vállalat kockázati övezete.

Az A1 <П1, А2 <П2, А3≥П3, А4 ~ П4 arány - a tört likviditás jele. A kockázati terület kritikus.

Végül az A1 <П1, А2 <П2, А3 <П3, А4˃П4 egyenlőtlenségek esetében a likviditás válságnak számít. A vállalkozás kockázati zónája katasztrofális.

megállapítások

A likviditás a gazdálkodó fizetőképességének mértékét tükrözi. Az elemzés során különböző módszereket alkalmaznak a cég pénzügyi helyzetének teljesebb és valós leírásához.

A csoportosítási módszer alkalmazásával az analitikai mérleg összeáll.

A mérlegadatok, a gyors likviditási mutatók, a jelenlegi és az abszolút likviditás formuláinak következtetései következtetéseket vonnak le az eszközök és kötelezettségek indexeiben bekövetkező változások dinamikájáról, a mérlegtételek likviditásáról, valamint az eredményeknek a szabályozási és iparági mutatókkal való összeegyeztethetőségéről.

Fontos megjegyezni, hogy a likviditás elemzésénél a vállalkozás fizetőképességét csak rövid távon (legfeljebb 12 hónapig) határozzák meg.