Önterülő - is ... trigonometrikus szintező. típusú szintező

A szintezés egy geodéziai mérés. Ezzel a földfelszín különböző pontjainak relatív magasságát találjuk. Az ilyen mérések feltételes szintjén természetes tárgyak, mint például a folyók, a tengerek, az óceánok, a mezők vagy más kiindulópontok vesznek át. Valójában a kiegyenlítés az egyes objektumok felületének felesleges értékének meghatározása egy adott (referencia) alatt. Ezek a mérések szükségesek a vizsgált terep pontos tereinek összeállításához. A jövőben ezeket az adatokat fel lehet használni tereptervek készítéséhez, térképek készítéséhez vagy konkrétan alkalmazott problémák megoldásához.

Milyen szintezés létezik?

Az ilyen mérések számos módon hajthatók végre, eltérve az alkalmazott berendezéstől vagy technológiától. Vegye figyelembe, hogy melyek a legmagasabb szintű kiegyenlítés típusai. A leggyakoribb öt módszer: geometriai, trigonometriai, barometrikus, mechanikai és hidrosztatikus felületmérés. Részletesebben megismerjük mindegyiküket.

Geometriai kiegyenlítés

Ezzel a módszerrel a terepi mérések speciális geometriai sínt és szintmérőt használnak. A lövés elve az, hogy a léceket ütközéssel és elválasztással szereljük fel a vizsgált felület közelében. Ezután egy vízszintes látóteret használva megméri a magassági különbséget. A geometriai kiegyenlítés "középen" vagy "előre" elvvel történik. Amikor az első módszert mérjük a felület két pontján, beállítjuk a léceket, a készülék egyenlő távolságra helyezkedik el egymástól. A lövés eredménye az egyik sáv fölötti adat. A második módszer klasszikus - egy eszköz és egy rack. Ezek a szintezési módszerek a leggyakoribbak. Ezeket a kis tárgyak (házak) és a nagy (hidak) építésére használják.

Trigonometrikus szintezés

Az ilyen típusú mérési munkálatok során szokásos speciális, thrombocytageografikus eszközöket használnak. Ezek segítségével kiszámolják az érzékelő gerincének dőlésszögét, amely áthalad egy pár ponton a felületen. Trigonometrikus szintezést széles körben használnak topográfiai mérésekben, hogy meghatározzák a két egymástól jelentős távolságra lévő objektum közötti magasságkülönbséget, de az eszköz optikai láthatósági zónájában.

A felület barometrikus mérése

A barometrikus szintezés olyan mérési módszer, amely a légköri nyomás függvénye a meghatározandó felület csúcsának magasságától függ. Az olvasási folyamatot barométerrel végezzük. Ennek a szintező rendszernek figyelembe kell vennie a tényleges levegő hőmérsékletének, nedvességének megfelelő korrekcióját. Ezt a módszert alkalmazták nehezen elérhető területeken (például hegyvidéki körülmények között) különböző földrajzi és geológiai expedíciók alatt.

A felület mechanikai (technikai) mérése

A technikai kiegyenlítés magában foglalja a speciális eszközszintű automata használatát. Ennek segítségével a vizsgált terep profilját automatikusan súrlódó lemez segítségével rögzítik, amely feljegyzi a megtett távolságot és a függőleges függőleges lövedékbotot. Az ilyen eszközt rendszerint egy járműre szerelik fel, és az egyik kijelölt pontról a másikra utazik. A technikai kiegyenlítés lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a vizsgált objektumok közötti magasságkülönbséget, a köztük lévő távolságot és a terepprofilt, amelyet egy speciális fotófelvételen rögzítünk.

Hidrosztatikus felületi mérés

A hidrosztatikus szintezés egy módszer, amely a hajók kommunikációjának elvén alapul. A felvételt egy hidrosztatikus eszközzel végezzük, amely legfeljebb két milliméteres hiba esetén működik. Ez a szint egy pár üvegcsőből áll, amelyeket egy tömlő csatlakoztat, ez a rendszer tele van vízzel. A mérési eljárást az alábbiak szerint végezzük: a csövek a lécekhez vannak csatlakoztatva, amelyeken a méretet alkalmazzák. Ezután a rudak a vizsgált objektumok közelében helyezkednek el, a két szint közötti különbség számértékének elosztásával. Ez a kialakítás jelentős hátrányt jelent, nevezetesen a korlátozott mérési határértéket, amelyet a tömlő hossza határoz meg.

A leírt szintezési módszerek (a mechanikus kivételével) nagyon egyszerűek, és nem igénylik az üzemeltető sajátos tudás-poggyásza jelenlétét, ezért széles körben használják a nemzetgazdaság építőiparában és más szféráiban.

Mérési osztályok

A mérési eljárás mellett a szintezés pontossági osztályokra oszlik. Mindegyikük megfelel az információ-visszakeresés végrehajtásának bizonyos típusának és módjának. Gondolja át, milyen osztályozási osztályok vannak.

1. Az első osztály nagy pontosságú. Ez megfelel egy átlagos négyzetes véletlen hibának, amely 0,8 milliméter / kilométer és 0,08 mm / km-es szisztematikus hiba.
2. A második osztály is nagy pontosságú. A hiba azonban valamivel magasabb - az effektív hiba 2,0 mm / km, és a rendszeres hiba 0,2 mm / km.
3. A harmadik osztály. Ez egy 5,0 mm / km-es gyökér-négyzetes négyzetes hibának felel meg, és a rendszeres hibát nem veszik figyelembe.
4. A negyedik osztály. Ez egy 10,0 mm / km-es gyökér-négyzethullámú hibának felel meg, a rendszerhibát szintén nem veszik figyelembe.

A terep jellemzőitől és a felvételkészítési feladatoktól függően különböző adatgyűjtési módszereket lehet használni. Például sokszögek, párhuzamos vonalak mentén, vagy négyzetek felszíni szintezésével. Ez utóbbi módszer a legszélesebb körben használatos, széles körben használják adatgyűjtésre nagy nyitott területekről, viszonylag kis szakaszmagassággal. Nézzük részletesebben.

A négyzetek szerinti lebontás

Ezzel a módszerrel felületi kiegyenlítést végzünk azzal a céllal, hogy sík területek topográfiai nagyszabású terveit szerezzük be. Az ellenőrző pontok simulási helyzetét a teodolit mozgatásával határozzuk meg. A magasság - a technikai szintek geometriai mérése. Az adatkivonás folyamata kétféle módon hajtható végre: a szintkülönbségek fokozatos lebontásával és a négyzetek fokozatos lebontásával.

A négyzetek közötti szintezést úgy végezzük, hogy a terepen lebomlik egy mérőszalag és egy teodolit (egy húsz méteres cellával rendelkező rács), 1: 500-as és 1: 1000-es, negyven méteres skálán mérve - amikor 1: 2000-es léptékkel és 100 méterrel 1: 5000.

Ugyanakkor a vizsgált terület helyzete rögzített, és vázlatot készítenek. Ez az eljárás ugyanúgy történik, mint a teodolit-felmérésben. A teteje mellett a terep jellegzetes vonásait is rögzítik a terepen - plusz pontok: a domb teteje és alja, a gödör alja és élei, a gödrök és a vízgyűjtő vonalak pontjai, és mások.

A lövöldözős igazolást úgy hozza létre, hogy a kiegyenlítő és a teodolit mozgások négyzetének rácsának külső határait ráhelyezik, és ezután egyetlen államhálózat pontjaihoz kapcsolódnak. A plusz pontok magasságát és a sejtek csúcspontjait a geometriai szintezés módszerével határoztuk meg. Ha a négyzet oldalának hossza negyven méter vagy annál kevesebb, akkor egy állomásról megpróbálják mérni a meghatározandó pontokat. A készüléktől a sávig terjedő távolság nem haladhatja meg a 100-150 métert. Ha a négyzet oldalának hossza száz méter, akkor a szint az egyes cellák középpontjába kerül. A területi felmérés adatai szerint a négyzetek módszere a kiegyenlítés logja és a mérések vázlata.

A négyzetek kiegyenlítésének naplója és körvonala

A naplót a sejt oldalának méretére, a rács kötődését a teodolit mozgásokra (geodéziai igazolás) adják meg. Ezenkívül megjelennek a terep objektumokra - tavakra, dombokra és így tovább - való hivatkozás. Azt is meg kell jegyezni, hogy milyen pozíciókból készült a terepszint kiegyenlítése. Az egyes négyzetek forgatásának eredményeit a körvonal rögzíti. Az egyes cella csúcspontja és plusz pontja jelzi a sáv fekete oldalán lévő méréseket (méterben), valamint a számított magasságokat. Ezt a számítást a műszer horizontján végezzük. A cellák csúcspontjainak magasságát a szerszám horizontjának különbsége határozza meg az állomáson és a sínen lévő számlálást.

A felületmérés folyamatának szabályozásához két cellát szintetizálunk két különböző állomásról. A felszíni adatgyűjtésből származó adatok tervének elkészítése a tábla rögzítésével kezdődik, az egyes állami geodéziai hálózatok pontjai koordinátáin, a felmérés indokolásának objektumai (szint-teodolit mozgások), plusz pontok, a négyzetek csúcsai és a helyzet.

Alkalmazási módszer

Ha a területet a teodolit és a szintező mozgások átméretezésével egyenlítjük ki, akkor a nyomokat az adott terepe természetes jellegzetes vonalai mentén ábrázoljuk, például a gödrökön vagy vízgyűjtőkön. Ilyen műveletek során a szélességeket és a gallyakat minden negyven méteren le kell bontani, ha az 1: 2000 és az 1: 1000 és az 1: 500 méretarányú felvételek esetén húsz méter után lőnek. A gördeszkakarítás pontjaiban plusz tárgyakat jegyeznek fel. A cölöpök feldarabolása során meg kell oldani a helyzetet, és körvonalazni kell. A folyóiratban a szintezés rekordjai állnak elő. Ez jelzi a sorszámok sorszámát, számít a sínek vörös és fekete oldalán, a plusz objektumok távolságát a legközelebbi gallyaktól. A szintezés eredményei alapján összeállítják a terület topográfiai tervét, a terep keresztmetszetét és hosszanti profilját.

A felület mérését ajánlatos a tervezett építési terület helyszínein folytatni a terület fejlesztésével és vertikális tervezésével kapcsolatban. Példaként megemlíthetjük egy építészeti műemléket körülvevő terep tájrendjét, vagy egy kert- és parkterületet.

Mi a szint?

Az építőiparban széles körben alkalmazott terep geometriai mérése érdekében különböző szerkezeti szinteket alkalmaznak. Ezek az eszközök a működési elvüknek megfelelően általában elektronikus, lézer, hidrosztatikus és optikai-mechanikus részekre oszthatók. Minden szinttel ellátott teleszkóp vízszintes síkban forog. Az ilyen mérőműszer modern kialakítása automatikus kompenzációt biztosít a látó tengely munkahelyzetbe állításához.

A kiegyenlítés története

Az első információ, amely eljutott a modern emberhez a kiegyenlítésről, utal a Kr.e. I. századra, nevezetesen az ősgörögországi és római öntözőcsatornák felállítására. A történelmi dokumentumokban egy vízmérőt említenek. A találmány és a felhasználás az ókori görög tudós Alexandron Heron és a római építész, Mark Vitruvius nevével társul. A mérőeszközök és a kiegyenlítési módszerek fejlődésének lendülete egy teleszkóp, egy barométer, egy hengeres és egy teleszkópos rács kialakítása volt. Ezek a találmányok a 16. és a 17. századra nyúlnak vissza, lehetővé tették egy pontos földfelszíni felmérés kialakítását.

Oroszországban, Nagy Péter idején egy optikai műhelyt alapítottak, ahol többek között szinteket állítottak elő, csak akkor hívták őket szintre csővel. A workshopok szintjének fejlesztését IE Belyaev dolgozott ki. Ugyanebben az időszakban megjelentek az első mérőműszerek barométerek alapján. A tizenkilencedik század elején megjelentek az első trigonometriai szintek, amelyek segítségével nagymértékben elvégezték az Azov és a Fekete-tenger szintje közötti különbség meghatározását, és megmérték az Elbrus hegység magasságát. A geometriai eszközök használatát a XIX. Század közepén rögzítették. Így 1847-ben felhasználták őket a Suez-csatorna építésében. Hazánkban a felszín geometriai kiegyenlítését a vízi utak és a szárazföldi utak építésében használták fel. A nemzeti állami hálózat létrehozásának kezdete 1871. Ezután megkezdte a topográfiai felmérés alapjául szolgáló elemek rögzítését és telepítését .

Alkalmazás kiegyenlítése

A kiegyenlítés eredménye egy olyan referencia geodéziai hálózat létrehozása, amely alapot szolgáltat a terep topográfiai méréseinek elvégzéséhez vagy különböző geodéziai mérésekhez. A lövöldetet széles körben használják kutatási és tudományos célokra: a földgömb tanulmányozásában, a földkéreg mozgásán, a tengerszint és az óceánok ingadozásainak meghatározására.

A szintezést különféle felhasznált problémák megoldására is felhasználják, amelyek különböző tárgyak építéséhez, kommunikáció, mérnöki kommunikáció stb. Megkötéséhez kapcsolódnak. Például a tervezési döntések magasságra történő átviteléhez szükséges a terep mérése, továbbá az épületszerkezetek telepítésénél . Az ilyen problémák megoldásakor mindig a geodéziai szolgáltatás által kapott adatokat használják. Továbbá, közvetlenül a különféle speciális feladatok megoldására, az automatikus információ-visszakeresési rendszereket használják. Ilyen feladatok közé tartozik például az útburkolás javítása és építése. Az automatikus szintezőberendezésbe beépített érzékelők vasúti személygépkocsikra és autókra vannak felszerelve, így a lehető legrövidebb idő alatt elkészítik a vizsgált terület késztermékét.

A modern technológiák

Eddig a tudomány és technológia szokatlanul gyors fejlődése miatt különböző technikai know-how-t használnak a felület szintjének meghatározására.

1. Lézeres. Munkájuk középpontjában a terepparaméterek olvasása lézeres szkenner segítségével történik.
2. Ultrahang. Az ilyen eszköz legfőbb eleme az ultrahangos hullám-kibocsátó hullám .
3. GNSS technológia, amely az aktuális koordinátákkal kapcsolatos információk megszerzésével kapcsolódik műholdas kommunikáció útján. Az ilyen berendezés nagyon nagy pontosságot biztosít.

A fent említett know-how alkalmazásával nyert nagyszámú információáramlás hatékony feldolgozásának biztosításához szükség van olyan speciális szoftverre, amely a tároláshoz, kezeléshez, vizualizáláshoz és adatfeldolgozáshoz kapcsolódó feladatokat lát el.

Az útépítés korszerű szintezőrendszerei

Az automatizált rendszereket széles körben használják a modern útépítésben. Lehetővé teszik Önnek, hogy irányítsa az útépítő berendezéseket, tekintettel a jelenlegi helyzetére. Ugyanakkor a vágány automatikus szintezõdését az elvégzett munka nagy pontossága jellemzi, amely jelentõsen javítja a gyártott úttest minõségét, és lerövidíti az építési idõt is. Az ilyen aszfaltterítőkre, útvágókra és buldózerekre szerelt eszközök lehetővé teszik a régi bevonat károsodását és hibáit az új réteg kialakításakor. Ezek a szintek irányítják az út keresztirányú lejtését, a projekt által megadott paraméterek szerint hajtják végre. Az útépítő berendezések modern felszíni mérőrendszerei az alkalmazott technológiától függően különböző típusúak.

1. Ultrahangos készülékek különböző számú érzékelővel.
2. Lézer felszedő rendszerek.
3. Az eszköz műholdas GPS technológiákon alapul.
4. A háromdimenziós rendszer, amely a teljes állomás elvén működik.

Ha szükséges, az elvégzendő munka összetettségétől és sajátosságaitól függően ez vagy az automatikus szintező technológia alkalmazható.