A könyvvizsgálat kulcsfontosságú pontja a számviteli lényegességi számítás

A gazdálkodó szándékolt céljára történő könyvvizsgálata szándékosan vagy véletlenül elkövetett pontatlanságokat észlel a vállalkozás pénzügyi dokumentumaiban. Azonban a pontatlanságok eltérőek, méretük különböző következményekkel járhat. Így például a több száz rubel számláján fennálló összeg helytelen kerekítése nem változtatja meg a vállalkozás kardinális pénzügyi képét, de az értékcsökkenési arány téves kiszámítása jelentősen torzíthatja a valós helyzetet. Ezért az ellenőrzések gyakorlata során az egyik legfontosabb szempont az ellenőrzés lényegességi szintjének kiszámítása.
Tehát mi a lényegesség, és hogyan számítják ki? Az ellenőrzés lényegességi szintjének kiszámítása a hiba összegének összehasonlítása az alapmutatóval és a százalékos hiba felismerésével. Így egy speciálisan megállapított anyagi küszöb segítségével megállapíthatjuk, hogy a hibák viszonylag biztonságosak-e a vállalat számára, és amelyek a pénzügyi információk döntő befolyását befolyásoló pénzügyi információk komoly torzulását eredményezhetik.

Az auditálás lényegességének kiszámítása a következő: az eredeti (helytelen) mutatótól a helyes (korrekt) újonnan kiszámított mutató értéke kivonásra kerül, ennek a különbségnek a modulját a mutató megfelelő értékével osztják szét és száz százalékkal. Így a könyvvizsgáló a lényegesség százalékos értékét kapja. Ezt követően össze kell hasonlítania a kapott értéket a lényegességi küszöbértékkel - ez egy olyan szám, amely fölött a lényegesség túl magasra fordul és komoly torzulásokhoz vezet a jelentésekben. Rendszerint a legtöbb esetben 5 százalékos jelentőségű küszöböt alkalmaznak, de bizonyos kategóriák esetében ez a küszöb változhat (például az extra pénztári alapokkal rendelkező települések ellenőrzése alacsonyabb jelentőségű küszöbértéket jelent, mivel az összes allokáció 5 százaléka túl nagy lesz összeg).

Mint tudják, az ellenőrzés végén a könyvvizsgáló bemutatja megállapításait a vállalat vezetőségének. Az auditálás lényegességi szintjének kiszámítása befolyásolja a könyvvizsgáló által a menedzsment számára nyújtott kibocsátás típusát. Tehát, ha az ellenőrzés nem tárt fel hibát, és az összes állítást pontosan összeállították, a könyvvizsgáló pozitív következtetést fog adni a számvitel szervezéséről a gazdálkodóban. Ha léteznek jogsértések és pontatlanságok, azonban nem lépik túl a lényegességi küszöböt (néha anyagiasságnak nevezik), akkor a kimenet feltételesen pozitív lesz, vagyis minden hibát jelez, és csak a korrekció után a következtetés pozitívnak tekinthető. Negatív következtetésre jut, ha a pénzügyi dokumentációban jelentős hibák és hibák merülnek fel.

Emlékeztetni kell arra is, hogy a lényegesség fontossága attól függően változik, hogy melyik indikátort kell alapul venni. Például ha tranzakciókat ellenőrzünk egy folyószámlán, akkor az alapmutatóhoz a beszámolási időszak végén a számlán lévő egyenleg fogható. Ebben az esetben az észlelt hibáknak elég nagy százaléka lesz. Ha egy alapmutatóhoz a mérleg készpénzét veszi fel, amely tartalmazza a tárgyi eszközök értékét, amely több száz és ezer alkalommal meghaladhatja a számla egyenlegét, akkor természetesen a hiba elhanyagolhatónak tekinthető. Ezért az auditálás lényegességi szintjének kiszámításakor fontos megérteni, hogy pontosan milyen ellenőrzés alatt állnak, és milyen mutatót kell kiválasztani az alapnak. Ez lehetővé teszi a jövőben, hogy elkerülje a könyvvizsgáló cég ügyfélvállalatának vezetőségétől származó követeléseket, és tartsa meg a könyvvizsgáló cég jó nevét.
Reméljük, hogy ez a cikk segítette olvasóinkat az audit egyik legfontosabb koncepciójának megértésében.