Kutatási tevékenység - algoritmus és szerkezet

Az oktatási rendszer reformja során nagy figyelmet fordítanak a tevékenység megközelítésének megvalósítására. A lényeg az, hogy a gyermek teljes körű, aktív résztvevője az oktatási és oktatási folyamatnak.

Amikor az óvodás megismerkedik a körülötte lévő világgal, a kutatási tevékenység és tevékenység elsősorban az élen jár. A tudás kíváncsisága és vágya az iskolaelőkészítő programok végrehajtásának középpontjában áll. Hatalmas információáramlás, mindenféle erőforrás rendelkezésre állása és a probléma megoldásának megkönnyítése érdekében a gyermeknek új dolgokat kell tanulnia.

Az iskoláskor előtti gyermekek kognitív-kutatási tevékenysége a gyermekek természetes állapota. Emlékezz vissza magadra a gyermekkorban - talán valaki megvizsgálta a szülők óráját, megpróbálva megérteni a mechanizmus lényegét. Egy kis kutató csavarhúzóval a kezében rendes és normális jelenség a gyermekek számára, mind az iskola, mind az óvodás korában.

A kutatási tevékenység létrehozza a mentális fejlődés feltételeit, majd zökkenőmentesen átalakul önfejlesztéssé. Egy tapasztalt tanár ismeri és megérti, hogy nem szabad beavatkozni ebbe a folyamatba, elég csak a megfelelő irányba irányítani.

Számos hazai pszichológus hajlamos azt hinni, hogy a kutatás a kognitív tevékenység legmagasabb formája, amikor a gyermek nem kaotikusan megpróbálja megérteni, hogy mi rendezett, de szándékosan próbál tervezni az eredményt, megy a kitűzött célhoz.

A keresési tevékenység struktúrája a következő:

- felnőttektől átvitt vagy a gyermekek által előterjesztett probléma, amely megoldást igényel;

- A feladat megoldásához hozzájáruló feltételek elemzése (ezt a műveletet gyermekek önállóan és egy felnőtt segítségével is elvégezhetik);

- a probléma eredetére és a megoldás módjára vonatkozó hipotézis;

- az ellenőrzési módszerek kiválasztása és a probléma megoldásának módjainak közvetlen ellenőrzése;

- következtetések, eredmények, elemzés;

- új feladatok és viták.

A kutatási tevékenység a következő algoritmus szerint történik:

- a probléma megfogalmazása;

- a téma meghatározása, célok és célok meghatározása;

- a hipotézis előmozdítása;

- cselekvési terv kidolgozása;

- a feltett hipotézis elismerése vagy megcáfolása érdekében végzett tapasztalatok közvetlen megvalósítása;

- a végrehajtott tevékenységek elemzése, következtetések, a probléma megoldásának további fejlesztése.

Az iskoláskorú gyermekek és az óvodások kutatási tevékenysége ugyanúgy, mint minden ember, a fentiekben leírt algoritmus szerinti cselekvést feltételez.

Ami a kutatás érdeklődését és témaköreit illeti, az idősebb óvodások inkább olyan kísérleteket preferálnak, amelyekben az ok-okozati összefüggéseket vizsgálják. Tehát a játék formájában (és a vezető tevékenység ebben a korban a játék), a gondolkodás fejlődik. A felnőtt fő feladata, hogy megpróbálja érdeklődésre késztetni a gyermeket egy szokatlan tapasztalattal vagy hatással, hogy alkalmat nyújtson arra, hogy kísérletet végezzen magának az óvodásnak.